Várjuk a tavaszt!

Hosszú ez a tél. Elég volt már a hidegből, a borongós napokból, a hóból, esőből. És nemcsak nekünk, hanem már a két kutyának is! Az elmúlt napokban végre többet sütött a nap. A déli óráktól már süti a nap az erkélyt, és szinte egész délután napfényben úszik a szoba. Ők pedig mennek és oda ülnek, fekszenek ahol épp melengeti őket a nap. Imádnivalóak!

Roki lustákodik

Roki nem az a bújós fajta. Amikor éppen kedve van, vagy szeretethiánya van, akkor jön és bújik. Ilyenkor azonban mindegy mit csinálunk, kierőszakolja magának a simogatást, törődést, odafúrja magát a közelünkbe. Valahogy így:

A legszebb fotók-rólunk.

Mint ahogy azt korábban már olvashattátok, kisbabát várunk. Nemrégiben kismama fotózásom volt, hiszen szerettem volna megörökíteni a pocakos időszakomat. Számomra természetes volt, hogy legyenek olyan képek is, amelyeken a Roki és Szofi is szerepel, hiszen ők részei életünknek.
Nem volt egyszerű, de azért sikerült készíteni pár nagyon jó fotót. Ezt most megosztom veletek:

Februári képek

 Egy "bájos" fogsor-részlet

 Napozás

Ennyi friss levegő után kell a pihenés

Szofi meglepetés csomagja

Sokat vagyok itthon, rendszeresen lejárok sétálni a kutyákkal. Már nincsenek egyedül 8-10 órákat egyedül. A szobatisztasággal nincs probléma, leszámítva, hogy Szofi néha bepisil éjjel. Ez már biztos korral jár, hiszen nem fiatal már, ivartalanítva is van, nem mindig tudja tartani.
A minap viszont érdekes dolog történt...
Vendégünk van, Ákos unokahúga, tanfolyamra jár és pár napot a héten nálunk lakik. Imádják a kutyák és ő is őket. Szerdán elmentem itthonról szülésfelkészítő tanfolyamra, Ákos dolgozott és Klau ért haza elsőnek. Hááát ami itthon várt rá, abban nem volt köszönet! :-) Szofi ugyanis befosott az előszobába, olyan igazi folyósat.....Szegény Klau takaríthatott fel. Azt mondta nem az volt a vészes, hogy kutyaszart kell takarítani, hanem az a szag! Mi persze csak nevettünk rajta, én pedig arra gondoltam ,hogy milyen szerencsés vagyok, hogy eddig megúsztam minden ilyen dolgot! Mindenesetre Klaunak megvolt az "avatás".
Aztán ma engem is meglepetés ért....
Ebéd után ledőltem, hogy egy kicsit szundikálok. Jól esik így a hetedik hónap vége felé már, főleg ha éjjel nem tudok rendesen aludni. A kutyák felkuporodtak mellém. Egyszer hallom, hogy Szofi leugrik, kimegy a szobából. Azt hittem inni megy. De nagy volt a csend, így utána mentem. Mire kiértem bekakilt ismét az előszobába.... Jól megszidtam, sunnyogott is a helyére. Aztán takaríthattam én is. És tényleg nem az a rossz, hogy kutyaszart kell takarítani, hanem a szaga!!! Valami borzalmas!
Hogy miért történt ez, nem tudom, hiszen alig telt 5 óra az előző séta óta, többet bírnak.  Bízom benne ez volt az utolsó "csomag" Szofitól!!
A csomagról képet nem készítettem, gondolom nem vagytok rá kíváncsiak! :-)

Klau és Szofi

Judit és Szofi

Pillanatképek

Pár kép a közelmúltból. Lesifotók. :)

 Roki netezik.

Nézelődik, hallgatózik.

Lustaságok!

Ők is! :-)

Mit nézel?!

Egy vírusos hétvége

Nálunk mindig történik valami. Mikor már azt hinnénk, hogy minden rendben van, akkor biztos jön valami. Most sem volt ez másképp.
Hétvégére lakásfestés volt tervben. Már készülünk a baba érkezésére és amúgy is ráfért már a lakásra a tatarozás. Pénteki napra Ákos szabadságot vett ki, hogy 3 nap alatt végezhessen. Csütörtök éjjel arra keltünk, hogy Roki hány. Kijött belőle a vacsora, persze több részletben. Mire fel lett mosva és visszafeküdtünk, kezdte elölről. Máskor is volt már ilyen, különösebben nem aggódtunk. De a hányás csak nem akart múlni, amit megivott már jött is ki. Szegényem végighányta a napot, ha lent voltunk pluszban még fosott is. Próbáltunk segíteni rajta, de aztán csak felhívtam az állatorvost, tanácsot kértem, mit és hogyan is tegyünk. Elmondta, és azt is, ha nem múlik, akkor vigyük el hozzá. Nem múlt. A péntek éjjelt is végighányta, legyengült teljesen. Így aztán az orvosi rendelőben kötöttünk ki, szerencsére szombat délelőtt is rendel a doktornénink. A kiszáradás határon volt már ekkora Roki. Hamarjában kapott infúziót. Kettőt vénásan, majd a bőre alá is. Mindenféle gyógyszerrel, vitaminnal. Aztán még vagy 3 szurit. De mire végeztünk már jobb színe volt. Kaptunk itthonra is gyógyszert, nem keveset. Annyira sikerült a doktornéninek felturbóznia Rokit, hogy estére már étvágya is lett. Persze csak diétás vacsorát kapott. A hányás is megszűnt teljesen. Megnyugodtunk, hogy most akkor már minden rendben, koncentrálhatunk csak a festésre, és tudunk pihenni éjszaka. Hát majdnem sikerült. Csakhogy Szofi vasárnap reggelre elkezdett hányni..... Elkapta a nyavaját Rokitól. Szerencsére volt itthon gyógyszer és már tudtuk mit kell csinálni, így Szofi sokkal gyorsabban és könnyebben átvészelte. Még nem az igazi egyik kutya sem, de már nem hánynak, jókedvűek. Diétás vacsorát kapnak továbbra is.
Szóval fantasztikus hétvégénk volt. Nagyon fárasztó és végig aggódós. Sajnáltuk őket nagyon. De bízunk benne erre az évre ez jutott és nem lesz több betegségük! Csak jobb lehet a folytatás! :-)

Borotvált lábú Roki, ide kapta a vénás infúziót.

Két kisbeteg, akik már nem betegek.

Szofi születésnapja

2011. december 28-án magunkhoz vettünk egy szerencsétlen francia bulldog kislányt. Fura, hogy már egy év eltelt azóta, hogy Szekszárdra utaztunk, kocsiba tettük a sovány, megtört, büdös kiskutyát és otthonunkba költözött. Azon a napon új élete kezdődött. Mivel az előző életéről semmit nem tudunk, úgy gondoltuk ez a nap, december 28. lesz az ő születésnapja. Boldog születésnapot kicsi bolond Szofika!!

Akkor és most.

Szofika.

Szofi első karácsonya

Szofi menhelyről került hozzánk. Az előző életéről semmit sem tudunk. Így azt sem, hogy látott-e már valaha karácsonyfát. De az idén biztosan! Ez volt az első karácsonya velünk! Bár ezt még nem itthon töltöttük, hanem Ákos szüleinél, de így is meg lett örökítve. Nem mondathám, hogy Szofit nagyon érdekelte a fa. Megnézte, megszagolgatta, aztán elfeküdt aludni. :-)

Persze az érdekelte mi van a csomagokban. 

Ahogy Rokit is. :-)

Rosszalkodás-ismét

Karácsony előtt sokat voltam távol. Hol orvoshoz, hol védőnőhöz, hol pedig vásárolni jártam. Szerintem Roki és Szofi teljesen hozzászokott, hogy naphosszat itthon vagyok velük, ritkán vannak órákra magukra hagyva. Így aztán a harmadik napon meglepetés várt itthon, megint. :-)
Mielőtt elmentem volna, a szemetet levittem. Egy pizzásdoboz azonban a kuka mellett maradt. Háát, mire hazaértem apró darabokra volt szaggatva, beterítve vele az egész előszoba és a konyha egy része. Nem tudom, hogy egyedül Roki végezte-e ki, vagy segített neki Szofi is,  nem árulták el.

 Előszoba 1.

Előszoba 2.

Konyhából nézve.